12.rész - Békülés

Sziasztok! Meg is hoztam a következő részt! Remélem elnyeri a tetszéseteket;) Várom a véleményeteket!!:D

P.S. Nagyon köszönöm a 6 faleiratkozót!:))
Jó olvasást, Anna xx.

 

Adam

Tyler-rel a szobámban videojátékoztunk. Hiába a játék, a chips és az idióta haver, a gondolataim mindig visszakanyarodtak a tegnap történtekre. Teljesen jogosan akadtam ki, hisz neki barátja van, de közben mással találkozgat. Most nagyot csalódtam benne, mert egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy ilyet tegyen. És én tudom, hogy milyen érzés ha az embert megcsalják és átverik. És nem valami jó érzés.

- Na jó, mi van veled? - fordult felém Ty. - Zsinórban ez az 5. nyereségem, de te egyáltalán nem is próbálsz legyőzni. Tudom, hogy jó vagyok, de hogy ennyire!

- Ne szállj el haver! - szóltam rá. Fogtam a telefonom és megnéztem, hogy nem keresett-e valaki. De nem, semmi. Tudom, Holly mondta, hogy csak akkor hívjam, ha 'visszetért' a régi Adam, de ez hülyeség. Itt vagyok! Végül még sem hívtam föl, felkeltem és lementem valamit keresni.

- Adam, el mondanád, hogy mégis mi a fene bajod van? - jött utánam Tyler is.

- Semmi. - rántottam vállat, de még mindig a hűtőben keresgéltem.

- Aha, persze. - csukta be az ajtót. - Csak nem Holly miatt és a veszekedésetek miatt? - húzta fel a szemöldökét, én meg elkerekedett szemmel néztem rá.

- Ezt honnan tudod?

- Én mindent tudok. - húzta ki magát büszkén. - Szóval?

- Tegnap összevesztünk a parton. Nem megyünk el kajálni? - próbáltam terelni a témát. Látszólag bevált.

- Jó. KFC? - bólintottam. Deszkával mentünk, és megebédeltünk.

- Figyelj csak, mennem kell. - nézte meg a telefonját.

- Megint egy randi? Szegény lány. - sóhajtottam föl, mint aki átérzi a lány 'fájdalmát'. Erre csak a vállamba ütött.

- Képzeld csak, ez már nem is tudom hanyadik randim Vele. Úgy tűnik, meg van a sármom. Na, majd dumálunk. - ezzel ott is hagyott.

Még nem akartam haza menni, ezért csak fel le járkáltam az utcán. Ekkor megláttam Holly-t és AZT a srácot a mozi előtt csókolózni. A kezem ökölbe szorult és csak annak a srácnak akartam behúzni. El akartam tűnni, mielőtt észre vesz, de a lábaim gyökeret ereztettek. És ekkor történt az, hogy elváltak és Holly tekintete összeakadt az enyémmel.

Holly

Munka után a mozi előtt találkoztunk Drake-kel. Mire odaértem már megvette a jegyeket.

- Szia. - gurultam oda, és egy puszival köszöntöttem.

- Szia. - mosolygott rám, egy szexi mosollyal. - Mehetünk? - biccentett az ajtó felé. A film egész jó volt, de Drake eléggé elterelte a tekintetem. Tudjátok, bevetette azt a sóhajtás/átkarolós módszert és így a vállára húzott. Soha nem voltam az az érzelgős, bújós fajta, de ez nem volt rossz.

- Na, tetszett a film? - kérdezte, amikor kijöttünk a moziból.

- Aha. - bólintottam mosolyogva. Bár jobb lett volna, ha nem a nyakamat harapdáltad volna. Gondoltam magamban.

- Figyelj édes, most mennem kell, de majd hívlak. - lehajolt hozzám és megcsókolt. Most nem akartam szólni a becenév miatt, csak élveztem a pillanatot. - Szia. - mondta amikor elváltunk, majd megfordult és elment. Én is mentem volna, de amikor megfordultam megláttam a másik oldalon Adam-et. Basszus, ezt biztos hogy látta. A szeméből csak úgy sütött a harag, majd csak megfordult és elment. Utána eredtem.

- Hé Adam, várj már! - kiáltottam utána. Még mindig nem állt meg így a deszkámra állva - miért nem gondoltam rá hamarabb? - hamar be is értem és elkaptam a karját. - Elegem van, elmondanád, hogy mégis min akadtál ki?! - emeltem fel a hangom.
- Még kérdezed is? Pedig elég egyértelmű! - vágott vissza dühösen. Kicsit sem érdekelt, hogy akár nézhetnek minket, már elegem volt ebből a gyerekes viselkedéséből!
- Nem, ugyanis fogalmam sincs, hogy mégis min akadtál ki ennyire! Ha vennéd a fáradságot és elmondanád, talán megérteném!
- Mit nem lehet ezen megérteni? Egy másik sráccal találkozhatsz, miközben barátod van! - kiabálta, nekem meg elkerekedett a szemem. Pár percig még pislogni sem pislogtam.
- Mi? - találtam rá a hangomra. - Még is milyen barátom van nekem? - néztem rá értetlenül. - És még nem is tudok róla? - próbáltam elviccelni. Ez hülyeség.
- Hát az a szőke Luke gyerek a deszka-parkból. - nézett rám értetlenül, afféle 'Tudod kiről beszélek'-képpel. Mi? Hogy én és Luke, mint...egy pár? Hát ez még viccnek is rossz.
- Ő nem a barátom. - mondtam neki.
- De igen, hiszen ahogy ölelgetett meg ahogy egymással beszéltetek. - kezdett magyarázkodni, de leállítottam.
- Adam, hadd tudjam már, hogy kivel járok és kivel nem! Mellesleg, Luke a legjobb barátom és néha, ha nem tud lekoptatni pár csajt, akkor eljátszom a kamu barátnőjét. - magyaráztam neki és látszatra eléggé elfehéredett.
- Oh, basszus. - mondta halkan de még így is meghallottam.
- Akkor megyek is, hogy megemészd a hallottakat. - fordultam meg és mentem volna el, ha Valaki nem kapja el a csuklóm és ránt vissza.
- Sajnálom, csak...tudod...öm, szóval...- kereste a szavakat. Kicsit mintha zavarban lett volna, amitől egész aranyos volt. Várjunk! Mi?
- Nyögd már ki! - sóhajtottam mosolyogva.
- Ömm, amikor azt hittem, hogy a Szőkével jársz, de moziba mentél azzal a sráccal, csalódtam benned, mert nem ilyen lánynak hittelek. Mintha olyan lettél volna, mint... - lehajtotta a fejét. - mint a volt barátnőm. - motyogta, de akkor is megértettem, és egy zsibit adtam neki. - AÚÚÚ!! - kiáltott fel és a fájó ponthoz kapott. - Tudom, hogy megérdemeltem, de akkor is!
- Ne hasonlíts össze vele! - morogtam. - De figyelj, most hogy ezt megbeszéltük, újra a régi leszel?
- Igen. - bólintott vigyorral az arcán.
- Elég hülye tudsz lenni néha. - mondtam neki. - De örülök, hogy az én hülye barátom vagy. - és ezzel meg is öleltem, ami először meglepetésként érte, de rögtön viszonozta is.
- Te meg az én bolond barátom. - mondta a hajamba.
- Megyünk deszkázni? - kérdeztem és elhúzódtam tőle.
- Verseny? - mosolygott féloldalasan.
- Még szép. - kacsintottam.